"Különbséget kell tenned az önmagában tiszta "Én" és az "én"-gondolat között. Az utóbbi - lévén puszta gondolat - alanyt és tárgyat lát, alszik, felkel, eszik és iszik, meghal és újraszületik. Ám az igaz "Én" tiszta létező, örök létezés, mentes a tudatlanságtól és a gondolat káprázatától. Ha "Énként", egyedüli létedként időzöl gondolat nélkül, az "én"-gondolat eltűnik, és a tévedés örökre eloszlik majd.
Az igazi Önvaló a végtelen "Én". Ez az "Én" tökéletesség. Örök, nincs kezdete vagy vége. A másik "én" megszületik, s így meg is hal; nem állandó. Figyeld meg kihez tartoznak a változó gondolatok! Azt fogod találni, hogy az "én"-gondolat után bukkannak fel. Ragadd meg az "én" gondolatot, s a többi is lecsillapodik. Kövesd vissza az "én"-gondolatot forrásához, és egyedül az Önvaló marad."
Srí Ramana Maharsi
